Bródy Sándor: Egy rossz asszony természetrajza

Két napja haragban voltak, részint azért, mert az összeveszés maga is kéjt okozott a szinésznőnek, másrészt meg gyönyörüsége tellett abban, hogy alázatosan térjen vissza a megsértett, a duzzogó férfihoz. Az volt az ösztöne, hogy százszor elveszitsen és százszor meghóditson ugyanegy embert, ha már – tökéletlen alkotásuknál fogva – százat egyszerre nem szerethetett. Aztán még más dolog is lehetett a háttérben, mert ez az asszony háttér nélkül, hátsó gondolat hiján, egy okból nem tett semmit.